Hogyan függ össze a fűtés és szigetelés?

Régóta mondjuk és vásárlóink általában be is látják, hogy a fűtés számla nem elsősorban gépészet, hanem épületfizikai probléma. Azaz, ha megfelelő lakásszigeteléssel rendelkezünk, sokat spórolhatunk a rezsinken, és így még inkább felértékelődnek a NordArt termékek nagy előnyei:

  • a biztonságos, tiszta működés
  • könnyű kiépíthetőség
  • a környezetbarát technológia

A Knauf Insulation felmérése teljesen alátámasztja azt elvet, hogy önmagában nem a fűtés a drága, hanem a rossz szigetelés miatt okozza a fűtésproblémák jó részét és ez bármilyen fűtésrendszernél túlköltést jelent.

Az idei télen a magyar családok

  • 40%-a havi 30 ezer forintnál is többet költött fűtésre,
  • 15%-uk pedig 45 ezer forint feletti fűtésszámlát volt kénytelen otthona melegére költeni.

Ennek ellenére, a Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország közös felméréséből az derült ki, hogy 10-ből mindössze 2 ingatlantulajdonos érzi otthona hőmérsékletét megfelelőnek. A felmérés rávilágít arra is, hogy a hideg elleni védekezés legelterjedtebb, „barkács” megoldásait – mint az ablakpárna, hővisszaverő fólia, szigetelőcsíkkal körbefuttatott nyílászáró – egyre kevesebben alkalmazzák, a többség pedig hatékony és végleges energiahatékonysági megoldást keres: a megkérdezettek 70%-a úgy nyilatkozott, hogy ha tehetné, hőszigeteltetné otthonát, ám közülük minden második család ezt csak támogatás vagy pályázat segítségével tudná megtenni.

A rezsink nagy része fűtésre megy

A Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország 550 fő megkérdezésével készített (január 4. és 10. között, online, nem reprezentatív) felmérést arról, hogy mennyit költünk fűtésre és energiahatékonysági szempontból milyen állapotban vannak otthonaink. A felmérésben megkérdezettek

  • 46%-a családi házban,
  • 19%-a téglaépítésű társasházban,
  • 3,5%-a könnyűszerkezetes családi házban,
  • 16,6%-a pedig panelházban lakik.

A lakosság a legnagyobb energia-fogyasztó. Magyarországon a teljes energiafelhasználás 32%-át a lakossági fogyasztás teszi ki. Ez évi kb. 4.500.000 toe (tonna kőolajjal egyenértékű) energiát jelent. Az ország lakóépületeinek éves energiafelhasználása vetekszik az ország nagyerőműveiben egy év alatt elégetett energiahordozók mennyiségével.

A szigetelőanyag gyártó és a portál felmérésében megkérdezettek 49%-a tapasztalja úgy, hogy fűtésköltsége folyamatosan növekszik, a stagnáló gáz és energiaárak ellenére is. Míg a tavaly ilyenkor elvégzett felmérésben csak minden harmadik, az idén már minden második ingatlan tulajdonos nyilatkozott úgy, hogy évről évre mélyebbre kell nyúlnia a zsebében, miközben a termosztátot nem tekeri feljebb. Amíg egy évvel korábban

  • a családok 22%-a fizetett 30-40 ezer forintos fűtésszámlát,
  • addig az idén ezeknek a családoknak az aránya 25%-ra nőtt,
  • míg azoknak a tábora, akiknek akár havi 45-50 ezer forintot is fűtésre kell költeniük 3%-kal, 15%-ra nőtt.

A felmérésből kiderül az is, hogy azok, akik családi házban laknak, még az átlagnál is többet költenek fűtésre, közülük minden negyedik háztartás 45 ezer forint fölötti fűtésszámlával szembesül egy-egy téli hónap végén.
„Ha figyelembe vesszük, hogy egy magyar háztartás fűtésszámlája az átlagkereset negyedét kiteszi, amely még nem tartalmazza a többi rezsiköltséget, akkor sajnos megalapozottan beszélünk energiaszegénységről. Felmérésünkből ugyanakkor kiderül az is, hogy a magyar lakóingatlanok

  • mindössze 18%-a hőszigetelt teljes körűen, tehát 10-ből 8 ingatlanon egyáltalán nem vagy csak részben végezték hőszigetelést.
  • Az ingatlanok 21%-a esetében hőszigetelt a homlokzat,
  • 5,5%-uknál a tetőtér,
  • miközben 44,4%-ukon semmilyen hőszigetelés nincsen”

„Minél később szigetelünk, annál többet veszítünk, hiszen egy ingatlan megfelelő szigetelésével bizonyítottan akár fűtésköltségünk 40-50%-át is megspórolhatjuk. Ahhoz azonban, hogy ezt egyre többen el tudják végezni, megfelelő állami támogatásra van szüksége a lakosságnak” – tette hozzá a szakember.
A megkérdezettek 71,6%-a nyilatkozott úgy, hogy ha tehetné, hőszigetelné otthonát

Fókuszban a családi házak

Az állami támogatás szükségességét a Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország mostani felmérése is igazolja, hiszen a megkérdezettek 71,6%-a nyilatkozott úgy, hogy ha tehetné, hőszigetelné otthonát, ugyanakkor 33,3%-uk csak támogatás igénybevételével tudja azt megtenni.

Magyarország lakosságának 70%-a, azaz mintegy 7 millió ember családi házban él. Ezek a lakóépületek természetszerűleg arányosan több energiát fogyasztanak, mint egy több oldalról körbevett társasházi lakás. A családi ház állomány közel ¾-e 1980 előtt épült, energetikai állapotuk nagyban elmarad európai összehasonlításban, így nem meglepő, hogy a lakóépületek energiafogyasztásának és energiapazarlásának körülbelül 80%-áért ezek az épületek a felelősek. Pedig, ha egy energiapazarló családi házat 12-15 cm vastagságú, korszerű kőzetgyapot szigetelőanyaggal megfelelően hőszigetelünk, annak fűtésigénye akár 30-40%-kal csökkenthető, így egy 90-100 m2-es ingatlan 42 ezer forintos, átlagos havi fűtésszámlája 15.000 forinttal is csökkenhet.

„A nagyobb megtakarítási potenciál ellenére az eddigi energiahatékonysági támogatások elenyésző része volt elérhető a családi házakra, ezért bízunk benne, hogy az év végén bejelentett, a lakóépületek energiahatékonyságának és a megújuló energia felhasználásának növelését célzó program forrásából döntő részben a családi ház tulajdonosok részesülhetnek majd” – mondta Aszódy Tamás.
A szigetelés tervezésekor az elsődleges szempont, hogy az adott épületnek hol a legnagyobb a hővesztesége.

A meleget úgy tudjuk benntartani, ha tudjuk, hol akar távozni
Ha energiahatékonysági szempontból korszerű házban élünk, az azt jelenti, hogy ugyanolyan komfortérzet és életmód mellett kevesebb energiát fogyasztunk.

A Knauf Insulation felmérésben megkérdezett családok

  • 67%-a szerint a meleg a nyílászárókon keresztül „szökik meg”,
  • míg 41%-uk szerint a szigeteletlen falakon keresztül,
  • 24%-uk szerint a szintén szigeteletlen mennyezeti födémen,
  • 17%-uk szerint pedig a padlón át.

Éppen ezért, az energiahatékonysági felújítások javasolt sorrendjét különösen fontos betartani. Először a rossz állapotú nyílászárókat cseréljük ki, majd a hőszigetelést végeztessük el, végül pedig a gépészetet cseréltessük ki.

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás