Mivel fűtsünk a jövő otthonaiban? A kulcs az alacsony energiaigény

A legolcsóbb energia az, amit nem kell felhasználnunk

Egy jól megtervezett új épület energiaigénye töredéke lehet egy régebbi családi házénak.

Ebben több tényezőnek is szerepe van:

• megfelelő vastagságú és minőségű hőszigetelés;
• korszerű nyílászárók;
• megfelelő légtömörség;
• jól megtervezett épületszerkezet;
• a hőhidak minimalizálása;
• megfelelő árnyékolás;
• tudatos tájolás;
• szükség esetén hővisszanyerős szellőztetés.

Ezek előnye, hogy nem kötődnek egyetlen fűtési technológiához sem.

Ugyanúgy csökkentik az energiafogyasztást akkor is, ha hőszivattyúval, klímával, elektromos padlófűtéssel vagy elektromos fűtőpanellel fűtünk.

És ugyanolyan fontosak nyáron is, amikor az épület túlmelegedését és a hűtési energiaigényt szeretnénk csökkenteni.

Erről részletesebben is írtunk:

Mennyit számít néhány centiméter plusz hőszigetelés a fűtési költségben?

Ne csak a téli fűtésben gondolkodjunk

Az új építésű házaknál a nyári komfortot is meg kell tervezni. A jó hőszigetelés önmagában nem mindig akadályozza meg a túlmelegedést: nagy üvegfelületek, kedvezőtlen tájolás vagy megfelelő árnyékolás hiányában egy modern ház jelentős hűtést igényelhet.

A cél ezért nemcsak az alacsony fűtési igény, hanem az, hogy az épület egész évben kevés energiával maradjon komfortos.

Miért változtatja meg az alacsony energiaigény a fűtés kiválasztását?

Minél nagyobb egy épület hővesztesége, annál fontosabb kérdés, hogy a szükséges nagy mennyiségű hőenergiát milyen hatékonyan állítjuk elő.

Egy nagyon alacsony energiaigényű épületnél azonban megváltoznak az arányok.

Ha eleve kevés energiára van szükség a fűtéshez, akkor az éves energiafogyasztás mellett egyre fontosabb szemponttá válhat:

• a rendszer beruházási költsége;
• a várható élettartama;
• a karbantartási igénye;
• a javíthatósága;
• az alkatrész-utánpótlás;
• a szabályozhatósága;
• az egyes helyiségek külön vezérelhetősége;
• és az, hogy később mennyire egyszerű módosítani vagy bővíteni.

Ez az oka annak, hogy egy korszerű, alacsony energiaigényű épületben több különböző fűtési technológia is racionális választás lehet.

Hőszivattyú, klíma vagy elektromos fűtés?

A gyakorlatban nem ritkán azt látjuk, hogy a fűtési rendszert már azelőtt kiválasztják, hogy pontos számítás készülne az épület várható hőigényéről. Így könnyen egy műszakilag jó, de az adott házhoz indokolatlanul nagy vagy drága rendszer születik.

Nincs olyan technológia, amely minden új építésű ház számára automatikusan a legjobb megoldást jelentené.

A hőszivattyú magas hatékonyságával jelentősen csökkentheti a fűtéshez szükséges villamosenergia-felhasználást.

A hűtő-fűtő klíma szintén hőszivattyús elven működik, viszonylag egyszerű rendszerrel biztosíthat hatékony fűtést és hűtést.

Az elektromos padlófűtés egyszerű felépítése és komfortja miatt lehet vonzó megoldás, különösen egyes helyiségekben vagy akár egy teljes, alacsony energiaigényű épületben.

A norvég elektromos fűtőpanel pedig egyszerű telepíthetőségével, pontos helyiségenkénti szabályozásával és minimális karbantartási igényével jelenthet alternatívát.

Az egyes elektromos fűtési megoldások közötti különbségekről itt írtunk részletesebben:

A különböző elektromos fűtési módokról – őszintén

A megfelelő fűtőpanel kiválasztásáról pedig ebben a cikkben olvashat:

Melyik elektromos fűtőpanelt válasszam?

A különböző technológiáknak eltérő a beruházási költségük, hatékonyságuk, élettartamuk és működésük.

Minél kisebb azonban maga az épület energiaigénye, annál nagyobb szabadságunk van annak eldöntésében, hogy melyik technológia előnyei fontosabbak számunkra.

Nemcsak az energiafogyasztást, hanem a rendszer teljes életciklusát érdemes vizsgálni

Egy fűtési rendszer költsége nem ér véget annak megvásárlásakor.

Egy 20–30 éves időszak alatt számítani kellhet:

• karbantartásra;
• javításokra;
• alkatrészcserére;
• esetleges nagyobb felújításra;
• a központi berendezés cseréjére;
• illetve bizonyos technológiáknál a műszaki vagy környezetvédelmi szabályozás változására is.

Minél összetettebb egy gépészeti rendszer, annál több olyan eleme lehet, amelyre ezek valamelyike hatással lehet.

Egy hőszivattyús rendszerben például található kompresszor, ventilátor, elektronika, hűtőközeg, hőcserélő, szivattyú és – a rendszer kialakításától függően – hidraulikus kör, szabályozás és további gépészeti elemek.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy összetettebb rendszer rossz választás lenne. A magasabb hatékonyságért cserébe azonban több műszaki komponenssel és hosszú távon több lehetséges beavatkozási ponttal kell számolni.

A műszaki és környezetvédelmi előírások is változhatnak, különösen a hűtőközeget, nyomás alatt működő elemeket vagy speciális szervizelést igénylő rendszereknél. Ez nem teszi ezeket rossz választássá, de egy későbbi javítás vagy készülékcsere költségét befolyásolhatja.

Miért különösen egyszerűek ebből a szempontból a közvetlen elektromos fűtések?

Egy elektromos fűtőpanel, elektromos törölközőszárító vagy elektromos padlófűtés alapelve rendkívül egyszerű:

villamos energiából közvetlenül hő keletkezik.

Nincs:

• hűtőközeg;
• kompresszor;
• kazán;
• égéstermék;
• kémény;
• vízzel működő központi fűtési kör;
• keringtető szivattyú.

Természetesen ezeknek a termékeknek is meg kell felelniük a mindenkori villamos biztonsági és termékszabványoknak.

A működési elvük azonban annyira egyszerű és régóta alkalmazott, hogy lényegesen kisebb annak az esélye, hogy egy jövőbeli technológiai vagy környezetvédelmi változás miatt a teljes fűtési rendszerhez költségesen hozzá kelljen nyúlni.

Ez különösen fontos lehet annak, aki egy új építésű háznál nemcsak az első tíz évre, hanem akár több évtizedre tervez.

A norvég elektromos fűtőpanelek hosszú távú használhatóságáról külön cikkünkben is részletesen írtunk:

Mennyi a norvég elektromos fűtőpanelek élettartama?

A jövő otthona nem feltétlenül egyetlen fűtési rendszerre épül

Elsőre szokatlannak tűnhet, hogy egy házon belül többféle fűtési módot használjunk. Pedig sok esetben éppen ez ad egyszerű és jól szabályozható rendszert. A fürdőszobában más szempontok fontosak, mint egy ritkábban használt hálószobában vagy a nagy üvegfelületű nappaliban.

Egy korszerű házban például működhet:

• hűtő-fűtő klíma a nappaliban;
• elektromos fűtőpanel a hálószobákban;
• elektromos padlófűtés és törölközőszárító a fürdőszobában.

Más épületnél egy központi hőszivattyús rendszer lehet az ideális megoldás.

Nem szükséges tehát egyetlen technológiához kötni az egész épületet.

Ezzel kapcsolatban konkrét rendszerpéldákat is bemutatunk:

Példák elektromos fűtési rendszerek kiépítésére

Fürdőszoba esetén pedig külön is érdemes megvizsgálni az egyes megoldásokat:

Fürdőszoba felújítás: padlófűtés, fűtőpanel vagy törölközőszárító radiátor?

Miért lehet előny a helyiségenkénti önállóság?

A közvetlen elektromos fűtések egyik további érdekes tulajdonsága, hogy jellemzően nem egyetlen központi berendezéstől függ az egész ház.

Ha egy fűtőpanel meghibásodik, a többi helyiség fűtése tovább működik.

Egy készülék később külön is cserélhető.

Egy újabb vezérlésű modell felszereléséhez pedig jellemzően nem kell a teljes ház fűtési rendszerét átépíteni.

Ez a modularitás hosszú távon egyre fontosabb tulajdonság lehet.

A modern fűtőpanelek helyiségenkénti és programozott szabályozásáról itt olvashat részletesebben:

Érdemes programozni a fűtőpaneleket és törölközőszárítókat?

Mit változtat a napelem és az energiatárolás?

Egy alacsony energiaigényű háznál könnyebb az energiafelhasználás egy részét helyben megtermelni, de a napelem önmagában nem oldja meg a téli fűtést. Éppen akkor termel kevesebbet, amikor az épület fűtési igénye jellemzően a legnagyobb.

Az otthoni akkumulátor elsősorban a napon belüli eltéréseket segíthet áthidalni: például a napközben megtermelt energiát este használhatjuk fel. A nyári termelést azonban nem tudja eltárolni a januári fűtéshez.

A jövő intelligens energiavezérlése összehangolhatja a napelemet, az akkumulátort, a fűtést és hűtést, a használati melegvíz előállítását, valamint az elektromos autó töltését. Minél kisebb az épület energiaigénye, annál könnyebb ezt jól működtetni.

Milyen legyen tehát a jövőálló otthon?

Ne azzal kezdjük a tervezést, hogy milyen kazánt, hőszivattyút vagy elektromos fűtést szeretnénk.

Először magát az épületet tegyük energiahatékonnyá.

A sorrend inkább legyen:

1. Minél kisebb fűtési és hűtési energiaigény

2. Megfelelő hőszigetelés és korszerű nyílászárók

3. Nyári túlmelegedés elleni védelem

4. Pontosan meghatározott fűtési és hűtési teljesítmény

5. Az épülethez és a használati szokásokhoz illeszkedő gépészet

6. Egyszerű, javítható és jól szabályozható rendszer

7. Felkészülés a későbbi napelemre, energiatárolásra és intelligens energiavezérlésre

Ha az első néhány pontot jól oldjuk meg, a későbbi technológiai döntéseink sokkal egyszerűbbé válnak.

Röviden: mit válasszak, ha most építkezem?

Ha most épít új otthont, elsőként ne a fűtési technológiát válassza ki, hanem törekedjen a lehető legalacsonyabb fűtési és hűtési energiaigényre. Minél kevesebb energiát igényel az épület, annál nagyobb szabadsága lesz a megfelelő gépészet kiválasztásában – most és akár évtizedek múlva is.

Ha az épület energiaigénye nagyobb, és az elsődleges szempont a lehető legalacsonyabb fűtési villamosenergia-fogyasztás, érdemes kiemelten megvizsgálni a hőszivattyús megoldásokat.

Egy nagyon alacsony energiaigényű új épületnél azonban már más szempontok is nagyobb súlyt kaphatnak: a beruházási költség, az egyszerűség, a várható élettartam, a karbantartási és javítási igény, valamint a rendszer későbbi alakíthatósága.

Ilyen épületben az elektromos fűtőpanel, az elektromos padlófűtés és a hűtő-fűtő klíma önállóan vagy megfelelően kombinálva is megfontolandó alternatíva lehet. A fürdőszobában például elektromos padlófűtés és törölközőszárító, a hálószobákban fűtőpanel, a nappaliban pedig hűtő-fűtő klíma is kialakítható.

Nincs tehát minden új építésű házra egyetlen „legjobb” fűtési rendszer. A legjobb kiindulópont az alacsony energiaigényű épület – utána már azt a technológiát választhatjuk, amelynek az előnyei számunkra a legfontosabbak.

Mi sem választanánk kizárólag egyetlen szám alapján. A várható fogyasztás mellett a beruházási költséget, a javíthatóságot, a karbantartási igényt és a helyiségenkénti szabályozhatóságot is érdemes mérlegelni.

Mennyi fűtési teljesítményre lesz szüksége új otthonának?

A megfelelő fűtési rendszer kiválasztásának egyik első lépése az épület várható fűtési teljesítményigényének meghatározása.

A NordArt fűtési teljesítmény kalkulátorával egyszerűen készíthet egy első becslést.

→ Fűtési teljesítmény kiszámítása

Ha pedig elektromos fűtésben gondolkodik, segítünk megvizsgálni, hogy az épület adottságai alapján fűtőpanel, elektromos padlófűtés, törölközőszárító vagy ezek kombinációja lehet-e a megfelelő megoldás.